Kaposvár

A város Somogy megye szívében, hét dombra épült település. Somogy megye gazdasági, kulturális és turisztikai központja. A Zselic kapujának is nevezik. A gyönyörű kisváros az utóbbi években nagy fejlesztéseken ment át, melyek keretein belül megújult a főtér és a kulturális intézmények nagy része, valamint a Kaposszentjakabi Bencés Apátság és Romkert.

A város olyan címekkel büszkélkedik, mint a Szökőkutak Városa és a 2008-ban az Év Települése.

Gazdaság

A városban a nagyüzemtől a családi vállalkozásig minden szintű vállalkozási forma fellelhető. Legnagyobb üzemei: a Videoton, alkatrészgyár. A Fino, tejüzem. Kométa, húsfeldolgozó Kft, a Kaposplast, műanyaggyártó üzem, a Villamossági gyár és a nemzetközi hírű NABI, buszgyártó üzem.

A város emellett híres elsősorban mezőgazdasági kutatásokat és pedagógusképzést folytató egyeteméről.

Valamint ez a város ad minden évben otthont a Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválnak, melyre a világ minden részéről érkeznek az elismert művészek és a vendégek.

A város rövid története 

Kaposvár területe már az őskorban kisebb településekkel lakott volt. Előbb avarok, majd kelta népcsoportok éltek itt. Kapos néven először az I. (Szent) István által 1009-ben kiadott pécsi püspökség alapítólevelében fordul elő.

1061-ben Atha (Ottó) alapította Kaposszentjakabon a máig látogatható bencés apátságot. Melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is részt vett.

A Kaposi várat a 15. században építették át földvárból kővárrá. Tornyai, pedig - melyek közül egynek a maradványai ma is megtekinthetőek - a 16. században épültek hozzá a kővárhoz.

Kaposvárt a törökök, ötnapi ostrom után 1555-ben Széll Péter várkapitány árulása révén foglalták el. 1558-ban a város mezővárosi jogot szerzett. A török uralom alól 1686-ban szabadult fel. 1690-től pedig az Esterházy család birtokaihoz tartozó terület lett.

A várat a 1702-ben I Lipót parancsára rombolták le, maradványait 1931-ben bontották el.

1750 óta megyeszékhely, legnagyobb fejlődésén a 19. században ment keresztül. Ekkor épült többek között az Igazságügyi Palota (jelenleg Megyei Bíróság) épülete és mellette a börtön, több ipari létesítmény, ivóvízhálózat, az utak makadám és aszfaltburkolata, valamint a közvilágítás.

1828 és 32 között épül fel Török Ferenc tervei alapján a klasszicista stílusú vármegye háza.

1869-ben Kossuth Lajost kaposvári választókerületben országgyűlési képviselővé választják, később Kaposvár díszpolgára lesz. Ugyanebben az évben alapul Somssich gróf támogatásával a városi gimnázium, mely jelenleg Táncsics Gimnázium néven működik.

A városhoz tartozó agglomerációból Kaposszentjakabot 1950-ben, majd 1973-ban Töröcskét, Kaposfüredet és Toponárt csatolták a városhoz.

1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.

Egyeteme Kaposvári Egyetem néven 2000-ben alapult az addig Mezőgazdasági Egyetemként és Tanítóképző Főiskolaként működő iskolák összevonásával, valamit két új kar a campuson található Gazdaságtudományi kar és a belvárosban levő Művészeti kar létesítésével.

2003-ban a város főterét dísztérré alakították át. 2011-ben a Szivárvány Kultúrpalota és az Agóra Művelődési Központ nyitotta meg kapuit.