Helytörténeti sorozatunk következő epizódja: a Kossuth téri Nagyboldogasszony templom.

A Kossuth tér arculatának egyik meghatározó épülete a Nagyboldogasszony templom. Naponta elmegyünk mellette, de vajon ismerjük-e a történetét? Alábbiakban a templom történetének rövid áttekintése olvasható.

A település első Római katolikus temploma e helyen épült 1702-ben. Ez a kis templom átvészelte a Rákóczi szabadságharcot, a város főszolgabírája 1733-ban így írja le az épületet: „Kaposvár mezővárosának van omladozó állapotban lévő anyatemploma, amely alapjaitól kezdve fagerendákból és rájuk illesztett sövényből készült. Hossza 27, szélessége 9 lépés. Szentélye a templom egész hajójával együtt belülről deszkával, kívülről régisége miatt már pusztuló fazsindellyel födött.”

E templom tornyában egy harang volt, berendezése is szegényes. Állaga annyira leromlott, hogy 1736-ra az összeomlás szélére került, így lebontották. A helyére új boltíves templomot építettek téglából, mely 12 év alatt készült el. Ez már méreteiben is különbözött az előzőtől. 34 méterhosszú volt,9,47 méterszéles és9,82 métermagas, tornya35,47 métermagas lett. E templomot a Szentháromságról nevezték el, később azonban a Nagyboldogasszony elnevezést kapta. Ez a templom 1885-ig szolgálta Kaposvár közönségét, ekkorra a város lakossága már úgy megnövekedett, hogy kicsinek bizonyult.

A harmadik templom építését jelentős összeggel támogatta Markovics János Veszprém székesegyházi kanonok. Ő Kaposvár szülötte volt. A templomépítési alapba Újváry Ferenc, aki 1881-től 1900-ig volt Kaposvár népszerű plébánosa, gyűjtött jelentős összeget.

Az építésre pályázatot írtak ki. E pályázatot Tandor Ottó Budapesti műegyetemi tanár nyerte meg. A régi templom bontását 1885 húsvét keddjén kezdték meg, s ezután azonnal hozzá láttak az építéshez is. A kivitelezési munkálatokat a Nagykanizsai Hirsch és Bachrach cég végezte nagyrészt Kaposvári kőműves mesterekkel. Az új templom felszentelését Dr. Kovács Zsigmond Veszprémi püspök végezte 1886. szeptember 8.-án.

Az eredeti templomon az óta több átalakítást is végeztek. 1927-ben az orgonát alakították át, 1931-ben a sekrestyét nagyobbították meg Kappéter István terve alapján. az eredeti külső festés, amely sötétkék és sötétszürke színekből állt, el kezdett kopni és leválni, ezért 1935-ben Leskovszky György kapott megbízást a külső festésre. E munkálatok részeként készítette 1937-ben azt a képet, ami a kapu fölött látható, és a templom felajánlását ábrázolja.

A Szent István kutat, Bory Jenő alkotását 1938-ban helyezték el a templom oldalában a Szent István év apropóján. Bory Jenő munkái a templomban is fellelhetőek. Itt említhető a jobboldali mellékhajóban található és 1928-ban készült immaculata, a Szent Antal szobor, amely 1940-ben készült, illetve a Szent József szobor, mely a bal mellékhajóban található.

A templomban található főoltár szürke és fehér márványból készült. A baloldali mellékkápolnában található Jézus szíve mellékoltárt Brandceisz János alkotta, 1936-ban készült el, anyaga pedig Pettaui szürke márvány. A szenteltvíz tartók, melyek Carrarai márványból készültek, ugyancsak az ő munkái.

A templom színes üvegablakait Kratzmann E., üvegfestő készítette. A templom tornyában négy harang található, az 1434 kg-os Nagyboldogasszony harang, a 855 kg-os Szent József harang, a 414 kg-os Szent István harang, és a253,30 kgsúlyú Szent László harang. Ezek a harangok már nem az eredeti harangok, azokat ugyanis 1916-ban ágyú öntés céljára elszállították. A ma is hallható harangok 1924-ben kerültek a toronyba.

KG